Volt pár olyan wishlist tételem a régmúltból, amiket bizarr módon nehéz volt beszerezni és annak dacára, hogy éveken keresztül jól ment a rendelgetés, mégsem mertem mindet az internetről, látatlanba megvásárolni. Azért bennem még él a kétely, 'mi van ha nem is olyan, amilyennek elképzelem'. Tehát maradt a tervezgetés, miszerint, ha hasonló az utamba akad, meglátom és megszeretem talán.
Úgy nagyjából 16 voltam, mikor bejött divatba ismét a hosszú szoknya, mondjuk akkoriban a 'gypsy' stílus nyomán a 2000-es évek hozta vissza és ez, az olyan magamfajta wannabe' bosziknak igazán jó hír volt :D Szert tudtam tenni földig érő, fekete pamutvászon szoknyára, aminek az alján még tüll fodrozás is volt. Ezt természetesen szarrá is hordtam az évek alatt, majd mikor vállalhatatlan állapotba került, ment a szemétbe. És én ott álltam, hosszú szoknya nélkül :( Sajnos azóta sem találtam olyan darabot, ami megfelelt volna kényes ízlésemnek, de teljesen véletlenül került hozzám egy dress egyik barátnőmtől és a képet vizslatva alaposan beindult a fantáziám. A dress egy lágy tüll szoknyás, míder felsőrészes ruha volt. Az amire ha ránézel, a felsőrésze miatt olyan benyomásod lesz, hogy igazi skálás gagyi :D Viszont a szoknya részében volt potenciál rendesen.
Mivel nem szerettem volna saját magam szerencsétlenkedni a felső rész eltávolításával, így beadtam javítóműhelybe és a várokozási idő dacára sem bántam meg az átalakítást, mert szuper jó lett! ^^ Persze nem ér teljesen földig, ami mondjuk nem is olyan nagy gond, mert így nem kell attól tartanom, hogy letaposom, de bele vagyok szerelmesedve, egy roppant izgalmas szoknya vált belőle.
Ennek a nadrágnak vicces története van. 2 éve páromnak vettem, viszont azt nem tudtam, illetve laikus szemmel nem szúrtam ki, hogy hibás és időközönként vita tárgyát képezte köztünk :D A probléma egészen egyszerűen annyi volt vele, hogy az üleprész mérete nem egyezett a lábakéval, sokkal nagyobb volt. Ezért volt az, hogy míg páromra a fenékrész pont jó volt, combba már nem felelt meg neki, míg nekem meg az üleprész volt óriási de a combokon és kompletten a szárak tökéletesek voltak. Hát annyi baj legyen, elvittem ezt is varrónőhöz és csináltattam belőle a méretemnek megfelelő derék és üleprészt. Arra gondoltam, hogy már nagyon régóta szerettem volna egy 'mászkálós' farmernacit, ami nem csípő és skinny fazon, mert ezektől én komolyan és visszafordíthatatlanul irtózom mert kényelmetlenek és a hagyományos, magas derekú fazon jó kompromisszum.
Ápolok egy különös kapcsolatot a fekete-fehér csíkos dolgokkal és ezt a furcsa vonzalmat nem is igen tudom megmagyarázni. Tini koromban volt egy erős punk korszakom és akkor a csíkos zoknik széles skáláját végig zongoráztam minden lehetséges színkombinációban :D Ebbe még belegondolni is pazar, fekete-fehér, fekete-piros, fekete-neonzöld, fekete-narancssárga, piros-fehér... :'D De a lényeg, hogy azóta a numero uno kombi a fekete-fehér maradt és jó ideje vágytam egy pulcsira is. Nos, ez még várat magára, de a turiban jobb híján, ezt a vastagabb anyagú, hosszú ujjú felsőt vettem. Az érdekessége, hogy derékig ért és az ujjakon, az alján és a galléron arany cérnás húzás volt. Legjobb barátnőm foglalkozik alapszinten varrással és házifeladatként bíztam rá, hogy legyen kedves leszedni az arany végeket és rövidebb fazonra átfabrikálni. A végeredmény itt is, minden túlzás nélkül szuper lett ^^
A képen látható dzseki teljesen véletlenül került hozzám és mikor alaposabban szemügyre vettem, akkor körvonalazódott, hogy egy igazi biker dzsekit tartok a kezemben. Műbőr, kihajtós zippes fazon, méretében pont az enyém ráadásul, tehát semmilyen átalakítást nem igényelt. Végre! ^^ Én komolyan hiszek az univerzum erőiben, hogy előbb vagy utóbb, de hozzád sodródik a vágyott dolog, tehát szerintem megérte éveket várakozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése