Utálom ha valaki összevissza beszél és most nem arra gondolok, hogy azért mert újabb szituációkat tapasztal és emiatt megváltozik a véleménye, illetve a benyomása dolgokról, mert ez egy normális folyamat, szerintem mindenki úgy van vele, hogy ha csak az elmúlt 5 évét nézzük, akkor teljesen másként vélekedik egy csomó olyan dologról ami akkor megfelelt neki. Valahol ezt hívjuk fejlődésnek, persze ha pozitív irányba halad az egyén szempontjából. Most arra gondolok, mikor valaki pl hétfőn még azt mondja, hogy tedd le a táskádat a kanapéra nyugodtan, majd pénteken már ezért szabályosan lecsesz, miért oda tetted, sőt még ki is kéri magának, hogy ő olyat sohasem mondott, ez náluk nem szokás. Ezzel a jelenséggel mondjuk legtöbbször a munkahelyemen találkoztam, hogy mikor milyen bugyi volt a főnökön, de akár a munkatársaimon, ugyanarra a munkafolyamatra mindig mást mondtak, ami éppen érdekükben állt. Tehát ha valaki nem akart valamit elvégezni, akkor arra kijelentette hogy az nem része a folyamatnak :D Ilyen könnyen változnak a szabályok még egy munkahelyen is az emberek pitiánersége miatt.
Utálom mikor valaki azt hiszi neki többet lehet, illetve hogy ő valamilyen kivitelezett helyzetben van és megengedheti magának hogy egy tahó legyen. Mert hogy neki most felbaszták az agyát így levezeti az első útjába akadó emberen. Ez gyakoribb mint azt elsőre gondolnánk és annál undorítóbb. Velem is megtörtént nem egyszer hogy ezt tapasztaltam, maradjunk csak valami közeli példánál maradva, kint voltam egy címen dolgozni, ami nem kis munkám volt, összességében 12 órámat vette el megfeszített munkatempóban, mert még wc-n sem voltam ezt most komolyan mondom, olyan erőbedobással dolgoztam, mert a helyszínen, csak a munkafelvételt követően derült ki, hogy valójában nem egy hanem több emberes munka lett volna. Most a részletekbe nem szívesen megyek bele, mert ezzel senkit se fárasztanék, annyi történt, hogy a megrendelő másnapra lecseszett és olyan stílusban beszélt velem a lakás közepén, hogy miután kiment és én ott maradtam dolgozni, szégyen ide szégyen oda, de elsírtam magam. Mikor itthon megbeszéltem a dolgot, azt mondta az egyik ismerősöm, hogy ne vegyem magamra, akinél voltam ő ilyen, ha valaki felidegesíti, akkor utána így viselkedik mindenkivel, mondhatni 'ő ilyen'. Basszus én komolyan leszarom hogy kinek mi baja van, én nem ártottam ennek az embernek és hót leszarom, hogy kicsoda micsoda, gazdag vagy nem, nincs joga így viselkedni, nem különb ő senkinél, de nálam meg főleg nem. Eleve milyen szokás ez, azt megértem ha valaki türelmetlen mert sok feszültség éri, vagy nem lelkes, nagy traumán esett át, de hogy mindenféle külön ok nélkül a hangját ráemelje másokra, vagy ennél akár rosszabbat is tegyen, azt már végképp nem fogadom el. Le kellene arról szokni, hogy csak azért vezetjük le olyanokon a feszkót mert gyengébbnek és kiszolgáltatottnak ítéljük meg őket, mondván hogy ó hát úgyse lesz következménye, mert ez nem más csak aljasság. Először is bent kell rendet tenni, aztán ha mégse megy, akkor egyenrangú felet keresni a harcra.
Kinéztem egy hete egy nadrágot a tescoba, de akkor mégsem vettem meg, mondhatni hezitáltam rajta, pedig az árát is figyelembe véve megérte volna. Kicsit mérges lettem magamra, hogy megint elszalasztok egy lehetőséget, ezért tegnap végülis a nyakamba vettem a várost és vissza mentem érte. Egy csontváz mintás, fekete tréninnadrágról van szó. Rendben, elfogadom, hogy nem kifejezetten az én stílusom, de akármennyire is hihetetlenül hangzik, nekem ettől függetlenül jól jött volna egy ilyen gatyesz, mert szerintem tök kényelmes, bölcsizni, meg néha melóba is, ráadásul már régi vágyam hogy feltöltsem alter szabadidő ruhákkal is a gardróbomat, de eddig azért nem dolgoztam rajta, mert elszívta az energiáimat és persze a pénzemet is az, hogy a casual és az über szekcióra koncentráljak :D Ráadásul olcsón adták volna, mert a maga 3090ft-jával úgy éreztem ez egy soha vissza nem térő alkalom. Fura volt, hogy pár nap elteltével még bőven volt belőle az üzletben, mert ilyen olcsón azért elviszik hamar az ilyen cuccokat, de lekaptam a méretemben egyet és elindultam a fülkéhez, hogy legalább magam elé mérjem, ne kelljen mégegyszer visszajönni cserére ha nem jó, mert megpróbálni nem akartam, babakocsival voltam ugyanis. Szép komótosan, elégedett vigyorral az arcomon szedtem le a vállfáról és akkor jött a fekete leves, széthajtottam és kiderült, hogy csak a hátulján van print :D Én olyan csalódott lettem, hogy még a szám is legörbült basszus. Miért csak az egyik oldal van benyomva? De akkor meg miért pont a hátulja? Ezt a szívást. :( Mérgemben vissza tettem a francba és elindultam a halloweenes sor felé inkább felmérni a terepet. Ahol megint kicsit kiakadtam, mert évek óta először volt ágynemű és párna, tehát kifejezetten lakésdekor is, nem csak jelmez és bóvli, vagy kiegészítő. Mondjuk meg tudtam állni.
És itt egy őszi kép, csak mert :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése