Nem mondom, hogy olyan prová váltam volna hirtelen, de magam számára is érzékelhető a fejlődés smink terén mióta sokkal több figyelmet szentelek a dolognak. Mondjuk élvezem is, mert eddig egy amolyan muszáj-tevékenység volt az életemben, nem is igen keltette fel a figyelmem egy reklám sem, nem hatottak meg a smink remekművek sem, annyira nem szerettem bíbelődni vele mint a ruhák kordinálásval, de most egy ismeretlen világ kapui nyíltak ki előttem és megmondom őszintén izgalmasnak találom a felfedezését.
Természetesen még nem vagyok naprakész a dolgokból, eszközökből és teknikákból, bár szerintem erre is igaz, hogy pár újítást leszámítva csak az üzlet kedvéért van annyi féle termék, hogy ne laposodjon el az érdeklődés és a kereslet. Szerintem akad vagy 30 féle termék ami kifejezetten nekem be fog válni most és a jövőben és ezek között érdemes ugrálni csak.
Jelenleg a kedvenc sminkmesterem Robert Welsh. Érthetően és emberi módon magyarázza el a fontos tudnivalókat, részletgazdag szemléltető videói vannak, remek tippekkel szolgál, naprakész és ami számomra nagyon fontos, hogy rendkívül szimpatikus figura, jó humorral :)
Változatlanul jól haladunk a bölcsiben. Ma csak egy kicsit kellett maradnom a csajszival, de szívem szerint ott ültem volna még, mert imádom az ilyen kicsi gyerekeket. Nézni őket, figyelni a reakcióikat, a vonásaik még olyan kis bájosak az egész lényük önfeledt. Az egyik kislány odajött hozzám egy kutyás könyvvel, hogy nézegessük meg és mire észbe kaptam már 5-6 kis apróság vett körül, mosolyogva érdeklődve és ilyenkor azért eszembe jut az, hogy mennyit csesztettek azzal, hogy ne öltözzek feketébe, mert a gyerekek félni fognak tőlem és mindig bebizonyosodik, hogy ez egy baromság. Eleve azért, mert a kicsik és főleg a babák azokat veszik észre akik tónusosak, tehát sötét hajuk van mondjuk, vagy a ruhájuk sötét színű és mert ők még ártatlanok és őszinték, nem rontották meg őket a felnőttek előítéletei, érzik az emberek kisugárzását, nagyon spirituális lények ugyanis. Tudják, hogy ki jó és ki gonosz, ösztönösen érzik ezeket a rezdüléseket, nem lehet őket olyan könnyen megtéveszteni holmi ruhákkal. Egyik sem félt tőlem, sőt eddig akárhova mentem, kölcsönösen szeretjük egymást a picikkel, volt az ismerőseim körében pár olyan gyerkőc aki szabályosan rajongott értem.
A sajátjaim meg nyilván nem félnek, mert így szoktak meg, nekik ez a normális. Kisfiam még néha el-el viccelődik, hogy boszorkány vagyok, Biuska meg annyira nőci, őt aztán minden érdekli ^^ A ruhák, a sminkcuccaim, az ékszereim. Ha van rajtam valami csillogós smukk, akkor odajön és megnézegeti, nagyon tetszik neki, van hogy ki is fejezi a csodálatát dolgokra, hogy 'WÁÓ' 😍 Mikor még baba volt, akkor a hajammal szeretett játszani, tetszett neki, hogy milyen hosszú, aztán később felfedezte a piecringemet és a tetoválásaimat is. Van egy olyan érzésem, hogy ő egészen hamar fog csajosodni, mert már most szereti ha szépen felöltöztetem, mindig kicsit illegeti billegeti magát :D
Szerintem a bölcsi a világ legjobb munkahelye lehet. Tele van cuki gyerekekkel, lehet még őket ölelgetni, dajkálni, szeretgetni. Az ovihoz képest alacsonyabbak az elvárások a bekerüléshez és nem tudom, hogy emiatt, de én azt tapasztalom, hogy minden ott dolgozó dajka nagyon nyugodt és kiegyensúlyozott, mindig mosolygós és türelmes. El tudnám képzelni, hogy ilyen helyen dolgozzak, ennyi kis cukiság között 😚 A nap gyorsan elmegy, mindig van mit csinálni, terelgetik a kicsiket, reggeli, játék, tízórai, udvari játék, majd ebéd aztán jön a szieszta, uzsonna és megint kis játék. Teljesen felvillanyozza az embert, nem tudok nem mosolyogni rájuk.
Amúgy jól esik sétálni a koraőszies városban, tele van szép virágokkal, csodás az akusztika is. Nagyon szeretem ezt az évszakot, sokkal mágikusabb mint a többi, szinte a bizsereg a levegő.







Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése