Savagery in hallucinated eyes Wet asphalt reflects a diaphanous shine

 Mire ideérek már el is száll a dühöm, hogy alaposan kifröcsögjem magam a megtapasztalt kellemetlenségeken. Pedig napközben alaposan körbe fogalmazom, jól megjárom, hogy éppen milyen dolog idegesít, melyik munkatársam, vagy éppen családtagom viselkedése izzasztott meg fejben és érzelmileg. Kifejlesztettem ugyanis egy olyan képességet, hogy a hozzám közelebb állóknak rohadt nehezen mondom meg ha valamivel nem értek egyet, vagy egy szitu kellemetlen és terhes számomra, mert a világért sem szeretnék konfrontálódni, de azt sem akarom, hogy a fejemre nőjenek, gondolván', nem szólok semmiért. Az egyetlen ember akinek simán a két szeme közé mondom a nemtetszésemet, az a párom, de szerintem őt meg már halálra gyepálom lassan :/ Tkp nem találom ebben most az egyensúlyt.
Van egy munkatársam, aki olyan típus, hogy neki kvázi lételeme másokat kicsit megszégyeníteni, mert ettől a pillanatban jobban érzi magát. Ehhez nem kell nagy dolognak sem történnie, elég valami teljesen hétköznapi, a lényeg, hogy a másik érezze mindig egy kicsit szarul, kicsinek és butának magát. Ő minden lében kanál, legalábbis szereti ezt éreztetni, mert nekem az a véleményem az ilyen emberekről, hogy ők magukban valójában az ellenkezőjét érzik, tehát saját magukkal kapcsolatban vannak komplexusaik és a tanult szociális mintájuk ezt az egyetlen megoldást kínálják, le kell alázni a többieket. Pedig erre szerintem semmi szükség, ráadásul néha megmutatja az említett munkatárs is emberi, érző, érdeklődő oldalát, mikor pl a hobbyainkról érdeklődik vagy a sajátjairól mesél. Csak azt nem értem, hogy miért érzi szükségét eme emberi oldalának a bunkóskodással való palástolásnak. Szerintem sokkal vonzóbb ha valaki kedves, pedig ezt nem a szó szexuális értelmében gondolom. 
Kicsit úgy érzem megint sok a feladat. Folyamatos rohanásban találom magam. Reggel futok be a munkahelyemre, hogy felvegyem a melót, futok a szünetre, futok vissza, hogy ne legyen annyi a kiesett idő, majd futok a buszra, rohanok a bölcsibe, szaladok haza, hogy a házimunkát is elvégezzem, aztán már vége is a napnak, kedvem sincs semmihez, azt várom, hogy az ágyban lefekvés előtt olvassak még pár oldalt. Az már csak kósza ábránd, hogy mondjuk blogoljak, mert annyira le van merülve az agyam, hogy képtelen vagyok összeszedni minden témát és fotóanyagot hozzá, pedig hiányzik. Próbálom azzal nyugtatni magam, hogy csak meg kell szoknom megint ezt az élethelyzetet, de arra gondolok közben, hogy azért már eltelt közben tíz év, én is öregszem, fáradtabb lettem és már nem vagyok képes annyit kipréselni magamból mint akkor és ezt is el kell fogadnom, de közben rágódom az egészen, hogy akkor is többet és többet kellene produkálni. Szóval nem egyszerű, na :D

Problémát okozott, hogy mire vigyem fel a szemhéjpúdert, mert eddig csak egy olyan korrektort sikerült választanom, ami nem kenődött el, de sejtettem, hogy van kifejezetten szemre készült termék, így beszereztem ezt a dm trend-es eye base-t, amiről eddig az a véleményem, hogy egész jó :)

Na most kissé bajban vagyok...ugyanis ez a primer, önmagában szupernek bizonyult, viszont, valamiért a bb krémet ahogy felkentem rá egyből feldobta és nem tudom egyenlőre megállapítani, hogy azért mert a minősége xar vagy csak alapozó és korrektor alatt működik rendesen. Mondjuk vettem egy dm trendeset is és arra jutottam, hogy majd itthon kísérletezek.

Ez egy lip srcub, azaz ajak radír. A véleményem: olyan nem is tudom :D Sajnos nekem nem csak a bőröm nagyon száraz, de az ajkaim is -természetesen- extra hamar cserepesednek ki és azt gondoltam ez jó kis bemelegítés lesz ha rúzsozni szeretnék vagy amúgy is, de egyenlőre nem mondanám, hogy megoldotta volna a problémát.

Szerintem ez a két termék a gothok alapvető létszükséglete :) Fekete szemceruza és szempillaspirál, amikből sohasem lehet eleget vásárolni. Utóbbiból még mindig keresem a tökéleteset, mert nem mondanám, hogy olyan hű-de rossz ez az alverdés, de nem biztos, hogy legközelebb is ezt választom.

Bár, szerintem sincs mindenkinek szüksége a mindennapokban egy full-face alapozásra, viszont nem bírtam ellenálni annak a kísértésnek, hogy kipróbáljam az alverdéset, lehet egy hangyányit jobban bejön mint a dm-trendes kombinált. Hamarosan ugyanis lesz egy esemény amire egy komolyabb sminket szeretnék feltenni és azt nem bb krémre kell felépíteni.

Úgy valahogy szeptember óta terveztem, hogy megveszem ezt vagy egy ehhez nagyon hasonló ecset készletet, de végül kimaradt a listából, meg lusta is voltam felsétálni a merxbe érte, de aztán győzött a vágy :D Ez a fantasztikus készlet úszkáló csillámos *-* 

Készítettem egy videót is róla, mert annyira pazar látvány mikor megbillen!

Ezt a kis csillámosat csak úgy pluszba vettem, nagyon cuki :)

Végre! Egy 7 lépéses jó minőségű körömreszelő! Sajnos sokat kell reszelgetnem, mert hála a rossz szokásomnak, addig piszkálom a körömágyaimat míg a körmeim teljesen göröngyösre nőnek :/ Meg  sokszor be is reped.

Azt gondolom, hogy minden nőnek szüksége van egy ecset-kimosó cuccosra :D Pár éve diy-ztem magamnak egyet mert pofon egyszerű, ragasztó pisztollyal mintákat kell pöttyinteni egy kávéscsészealjra, ami szuperül működött. Szépen ki tudtam tisztítani rajta az ecseteket, de ezt Dani kidobta a megkérdezésem nélkül és azóta kézzel kellett mosnom az ecseteket, ami szerintem nem olyan hatásos némelyiknél. Ez a szilikon pár száz forintomba került csak :)

Oké ez nagyon mókás eszköz, arra való hogy bemasszírozzam a kenőcsöt a bőrömbe és nem mellesleg tök megnyugtató érzés ^.^ 

Arra gondoltam, hogy felfrissítem pár kiegészítőmet is, mert a szemtakarómat amit nővéremtől kaptam, már nagyon elnyűttem, nem csoda, minden este azzal tudok csak elaludni. Sajnos engem úgy szocializáltak, hogy teljes csendben és sötétségben tudok csak elaludni, emiatt szükségem van ilyen dolgokra. A mellette lévő masnis fejpánt meg nagyon praktikus mikor nem szeretném, hogy vizes legyen a hajam.

Sikerült eljutnom a városi piacra és miközben Biusnak kerestem pár dolgot, ráakadtam egy néninél ilyen szuper praktikus kombinált nyakvédőre. Saját maga horgolja, leginkább egy nyakrész, ami össze van kapcsolva egy, a mellkast is védő előkével. Már régóta kerestem hasonlót, így vettem mindkettőnknek, mert a sálakkal is az a bajom, hogy a mellkast sokszor nem fedik.

Biztosan van egy heveny zokni és harisnya mániám, mert szerintem ezekből egyszerűen NEM lehet eleget vásárolni. A 200 den-es harisnyanadrágok nem csak tartósak, de esztétikusak és szuperkényelmesek, nincs bennük az az érzésem, hogy mindenem kilátszik és mindjárt felfutnak. Az anyagában masni mintás térdzokni meg olyan über cuki, hogy nem bírtam ott hagyni.

És most büszkélkednék*-* Már megint kicsit környezetvédünk', mert ez a táska kisfiam régi, csontvázmintás pulcsijából jött létre. Annyira jó kis mintával rendelkezett, hogy nem volt szívem megválni tőle, viszont nem igen tudtam mihez is használhatnám fel, de végül jött a nagy ötlet, lehetne egy szütyő belőle :)


Mondjuk nem gondoltam volna, hogy ennyire jól sikerül, mert dupla béléses, felül megerősített anyaggal és a terhelt részeknél le is ragasztottam a varrást, biztos-ami-tuti alapon.

Méretre is egész nagy hál istennek, mert nem szeretem a picsatatyókat :D Szerintem jól sikerült, eddig senki se mondta meg első blikkre, hogy kézzel készült :)