Az ősz jött és elvitt téged, Sohasem gondoltam, hogy maradnál
Fekete könnyek esnek a hideg esőben
Egy éjjel a legsötétebb álmomból ébredve a szellemed suttogott hozzám
~Csak egy csepp és neked fogom adni az örökkévalóságot!~
Rád nézek, sZerelmet keresek
Sohasem volt elég, még ha a mélybe hullottam sem
Próbálj rám nézni, Mondd el mit látsz
Hagyd, hogy a képzelet valósággá váljon
Mikor az éjszaka hív, Sikítsunk kedvesem
Eltemettem a szívem a legmélyebb tengerekbe
Mikor a hideg vérem forrni kezd, A vörös hold felkel felettünk
Rád nézek, sZerelmet keresek
Sohasem volt elég, még ha a mélybe hullottam sem
Nem hittem volna, hogy ismét találkozunk, Újra kezdünk mindent a végtelenig
Érints meg bársonyosan, Csókolj meg...
...Halálos csókkal
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Bár, maga a szöveget nem az én ütőerem vérezte a világra, de be kell valljam kedvenc zenekarom idestova 10 éve ad komoly útmutatást, vagy éppen megnyugvást, pihenőhelyet. Arról nem is beszélve, hogy legsötétebb óráimban vannak velem és minden érzelmemet tökéletesen tudták papírra vetni, majd dallammá zenélni. Megér egy pár magyar sort is az avatatlan fülekért itt a blogon és akár egyéb platformokon is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése