Megtanultam, hogy van ami nem nekem való. Teljesen felesleges több kilómétert végig nyomorognom egy autóban, majd száz meg száz ember közt összepréselve várakozni valamire ami nem az enyém. Zamárdi hiába nőtt a szívemhez, nem nekem való. Többet nem valószínű, hogy megyek. Majd megtanultam, hogy pár méterre tőlem van az igazi felüdülés. FEZEN idén hihetetlen nagyot szólt. És mindenki, aki szívemnek kedves volt akkor, ott töltötte velem. Örök emlék marad.
Majd ráébredtem, hogy amint az életem egyik része helyre jön, úgy omlik össze a másik. Mint egy örök libikóka. Barátokat szerettem volna, családom volt. Most fordult a kocka, de tényleg, én rettentő hálás vagyok azoknak, akik mellettem állnak.
És mégiscsak vissza kanyarodnék. Megtanultam azt is, hogy minél rosszabbul állnak a dolgaid, annál jobban kell kinézned. Felvállalom a nevetségességét, de akárhonnan vizsgálom igaz. Mivel nekem a külsőm roppant fontos volt eddig is, most pláne nem fogom elhanyagolni. A szépség és igényesség (a magunk ízlésével persze) erő. Tehát. Újjá kell építenem a ruhatáramat is. Annyit fogytam, hogy a 34es nadrágok is nagyok rám. Nem bánom, mert lassan elérem azt külsőt, amiről sokáig álmodni sem mertem.
Black No.1
Elsőként, a két legnagyobb kedvencem *-* Egy lakk betétes bokacsizma és szintén lakk társa, a kézibőrönd. Elmondhatatlanul szerelmes lettem. A kis táska különlegessége, hogy nem zippel záródik, hanem úgymond orvosi táska dizájnal.
sZóval...A február környékén említett fűzőm meg is érkezett gond nélkül. Csak be kell belőle vetetnem, az S-es is nagy rám. A másik szépség egy butik csillagos ötöse. Semmi merevítés, semmi kényelmetlenség, mégis kristálytiszta bűbáj. Kitudja mióta álmodtam egy ilyen kis corset topról?! ^^
Nekem mindig fejtörést okozott a miniszoknya :( Legalábbis 2 évvel ezelőttig. Azóta meg rájöttem, soha semmi ilyen jól nem állt és nem volt ennyire szexisen kényelmes. Az eddig birtokolt extra short-om mellé (amit én szabtam/varrtam át egy feszülős, vékony anyagú dresszből), most büszke tulaja lettem egy műbőrnek és egy pamutos csipkésnek. A leggings mániám meg azóta sem hagyott alább. Sőt, nálam a nadrág maximum a nyári farmer rövidnaci. Én csak sztreccseset vagyok hajlandó felvenni. Műbőr betét és csipke. Mi kellene még?!
Tekintettel a fokokra. Mármint celziuszban. Némi alacsony szépség. A szandál egy hirtelen ötlet volt, míg a balett cipőcske igazi lamúr. Apró gyöngyök és rózsák szatén masnin. Ellenállhatatlan.
És végül...Egy fülbevaló annak apropóján, hogy az egyik bulim annyira jól sikerült, a kedvencem párját is elhagytam. Bittersweet érzés. De gyorsan pótoltam valami hasonlóval. És érzéseim szerint nem nyúltam mellé.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~*~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Mivel nincs mélypont ékszerkészítés és kreatív hullám nélkül, így most is megszenteltem a borzalmaimat pár aprósággal, amik annál nagyobb örömöt okoztak. Azt is szem előtt tartottam, hogy igazán szép és páratlan karkötőket ritkán látok. Nem beszélve arról, hogy a sajátjaim egyedi darabok és bízom is abban, hogy nem jönnek velem szembe.
Az első egy minden tekintetben vámpír karkötő, aminek a csípősségét nem a medál adja első sorban, hanem a vércseppes kövecskék. Igazi kuriózum volt a gyöngyös bolt polcán. Az alatta látható szemtelenül goth darab pedig amolyan maradék találmány. De nagy kedvenc lett. És a harmadik képen minden egyben.











Lehet, hogy ez valami kollektív női dolog, de a ruha/smink számomra is az erő megtestesülése, egyfajta páncél; ha jól érzem magam a bőrömben, úgy érzem, sebezhetetlen vagyok x)
VálaszTörlésNagyon tetszenek az új szerzemények, az a bokacsizma és a fűzők különösen! * -- * Meg a saját ékszerekért is odavagyok; ha egyszer tömeggyártásra adnád a fejed - amire nem látok nagy esélyt XD -, légy oly szíves, és értesíts! x)
Ui: a fogyással meg azért csak óvatosan, nehogy az egészséged rovására menjen! :*
Most a pszihológusom jutott eszembe:
Törlés-Kedvesem, miért vagy feketében?
-MERT ROHADT DÖGÖSNEK ÉS KEMÉNYNEK ÉRZEM MAGAM.
:D Dr.Szikora mentsége mondjuk az legyen, hogy annyira még nem ismer, hogy tudja, ez volnék én, talpig feketében, vagy talpig rózsaszínben. Egy 2 lábon járó ellentmondás. Mikor milyen a kedvem. De most királynő vagyok. Uralkodok. És ha innen nézem, tényleg igaz.
Ó, pedig a kis topánka egy kínaiból van. Persze ezen már túl vagyok, a platformjaimat leszámítva minden helyes cipőcském offbrand. Meggyőződésem, hogy olcsón találni a legjobb cuccokat :)
Mindenképpen átgondolom :)) Eddig nem volt merszem. Most meg az idő szab gátat kicsit. 3 ember dolgát végzem egyszemélyben. De szerintem a téli hónapokban kedvtelésből fogok árulni ^^ Készülj!
Kedves tőled, hogy így aggódsz, de a helyzet az, hogy ha nem vigyázok hamar visszaszaladnak a kilók :( Eddig csak az önuralomnak volt köszönhető ez a nagy súlyvesztés.