2010. január 15., péntek

{*Vers*}

Ki viszi át a szerelmet

Létem ha végleg lemerült,
Ki imád tücsök- hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantú mezővé,
A szikla csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt hajakat,
Verő ereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
Káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerült,
Ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
A Szerelmet a túlsó partra!

Nagy László

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése