Kezdjük a legrosszabbal, bár ilyenből szinte minden napra jut ha belegondolok :/ Még nekem is kellemetlen és keserű a szájízem ha ezt a történetet leírom, mert olyan elképesztő volt az egész. Biztosan voltatok már úgy, hogy olyan bunkó emberrel hozott össze a sors, hogy hirtelen köpni nyelni nem tudtatok, csak figyeltétek, hogy 'hmmm ez igen, te aztán barátom egy ordas nagy tahó vagy a javából'👏
Már a levegőben lógott a válásom és bevallom nem is voltam valami szuper jó passzban sem lelkileg, sem szellemileg, anyukám kitalálta, hogy sétáljunk ki a helyi lecsó fesztiválra és vigyük el kisfiamat is, amolyan nosztalgikus hangulatban, mert ez nálunk régen szokás volt, míg édesapám élt, hogy minden szeptemberben kimentünk kicsit proliskodni. Természetesen, mivel jobb dolgom akkor nem akadt, igent mondtam, bár nem tudtam, hogy meg fogom bánni a dolgot. Aznap délelőttös voltam, túlóráztam, haza siettem, összekészültünk és neki indultunk. Amúgy sem volt a eleresztve a hangulat a fesztiválon, talán már kicsit untam a sétát, mert úgy kb másodszor mehettünk végig a belvárosi vonalon, de kitartóan mentem anyu mellett, fogva a kisfiam kezét, aki ekkor úgy 6 éves lehetett. Fekete miniszoknya volt rajtam, egy fekete felsővel, necchálós harisnya és azt hiszem magassarkú cipő, természetesen fel voltam ékszerezve és kisminkelve egyaránt, kicsit furi benyomást kelthettem egy főzős fesztiválon, de hát, én így mentem majdnem mindenhova akkoriban :D Mikor kicsit szűkülni kezdett a tömeg, egy fiatal párt beelőztünk anyuékkal, hogy jobban elférjünk és a következő emlékem az, hogy valamit összesúgnak, majd a srác rám kiabál:
'hogy nézel ki te büdös kurva?'
'Jobban mint ti az biztos :D Olyan csövesek vagytok a barátnőddel, hogy az eszem megáll komolyan'
Ettől a srác nagyon ideges lett, meg akart pofozni de csak szóban természetesen, én meg kinevettem, hogy jobb ha vissza fogja magát, mert letépem a fejét még a végén ha nagyon felbosszant, inkább andalogjon arrébb míg jó kedvemben vagyok.
Engem ebben az egész történetben az akasztott ki a legjobban, hogy ezt mind egy gyerekkel az oldalamon kaptam meg és mint utólag kiderült, annyi generálta, hogy elhaladva mellettük a fickó végig nézett engem, aminek a barátnője nem örült és, hogy anyácska ne haragudjon gyorsan beszólt, hogy úgy tűnjön csak emiatt nézett meg és nem azért mert szemrevalónak talált. Szánalmas, hogy emberek mennyire visszataszítóan tudnak viselkedni, az sem zavarja őket, hogy ezzel milyen rossz példát mutatnak a kisgyereknek vagy hogy tökig égetik magukat. Mondjuk ez utóbbi már nyilván csak az ő problémájuk, egyszer majd a nem-jó emberbe kötnek bele, aztán úgy el lesznek picsázva, hogy megemlegetik :D
Mondjuk nem panaszkodom, jóból is akad bőven, mert nekem már az is annak számít, ha egy egyszerű munkanapon egy szubkulton kívüli megdicsér, hogy milyen csinos vagyok. Mert általában egyszerű embernek még a legösszeszedettebb koordináció is vadnak tűnik, szóval a szó, hogy 'csinos' tényleg bóknak minősül, de nekem mégis a legnagyobb elismerés az a, szám szerint 2 alkalom volt, mikor egy rendezvényen külön meg is állítottak, hogy lefotózhassanak, mert annyira tetszett a megjelenésem nekik :) Szerintem hazai körülmények között ez ritka, illetve egy normál programon, mert nem csak, hogy inkább az a tendencia, hogy az átlagos emberek húzódoznak vagy fintorognak, de maximum lopva készítenek képet és messze nem olyan céllal, hogy azt megjelentessék pozitív kontextusban, hanem max annyi a szándékuk vele, hogy az ismerőseiknek mutogassák, hogy 'te hé nézd má mit láttam höhöhöhö'. Szóval ha valaki veszi a fáradtságot, hogy odajöjjön és engedélyt kérve fotózzon, főleg ha egy professzionális fotósról van szó, akkor az több mint elismerés :)
Irtam levelet a történetemmel irj vissza pls
VálaszTörlésÍrtam :)
Törlés