Dig through the ditches and burn through the witches

 Néha azért akad visszajelzés, mégha nem is pont itt, mert nem tudom pontosan milyen okból, de jelenleg a nézettség ellenére 0% a reakció, persze az is egy reakció, lehet úgy sz*ar az egész ahogy van, ezt is illene elfogadni :D Mindenesetre ahogy chateltem az egyik nagyon kedves barátnőmmel szóba került egy ezer éves történet....
Akik nagyon régóta követnek nyomom, még úgy a goldenage-ből, mikor még extra béna volt a blog és csak a sötétben tapogatóztam hogy mégis pontosan milyen témákról és hogyan, milyen ízben érdemes írnom, történt velem egy nagyon érdekes dolog, akkor írtam is erről, bár a stílus ahogyan ezt ettem nem volt valami szép, sőt bevallom utólag, egyáltalán nem kellett volna és főleg nem úgy ahogy tettem. Nem is igen vagyok rá büszke, de most had mentegetőzzem azzal, hogy akkor még nagyon fiatal is voltam és vehemensebb.
Nyílt a városban egy újabb, félig-meddig alter bolt, azért mondom hogy csak félig meddig, mert a kínálatban emlékeim szerint talán pár darab zenekaros póló, goth kiegészítő akadt és vállfás akasztókon amolyan turis feelinget felelevenítő ruha, ha nagyon kutatok az emlékeimben akkor mintha lett volna egy polc ahol használt bakancsok is akadtak talán. Akkoriban ez nagy számnak minősült, azért mégiscsak 2009et írtunk, az internet is gyerekcipőben járt, a Ciánkálin és a Káoszon kívül nem igen akadt a hozzánk hasonlóknak olyan üzlet, ahol nem tucatárú volt. Nagyon nehéz idők jártak, így mindenhova benéztünk ami izgalmasnak tűnt. Lementünk hát ebbe a boltba is voltférjemmel és annak ellenére, hogy semmit se vásároltunk egész jól elbeszélgettünk az eladóval, akiről kiderült, hogy egyenesen a tulaj. Nekem nem kis meglepetésemre, ez a hölgy nagyon hamar össze akart velem barátkozni és mivel én akkor nemrég voltam túl a szülésen, feltett szándékom volt fogyni, erről akkoriban sokat beszéltem, gyakorlatilag mindenkit ezzel untattam. D (említsük így), annak ellenére, hogy nem volt éppen nádszál vékony, szerintem jól nézett ki, nagyon helyes nő volt, ráadásul egész jó humora volt, de ő is nagyon fogyni szeretett volna éppen és azzal az ötlettel állt elő, hogy veselkedjük neki együtt a dolognak, mert szerinte úgy nem ciki. Szeretném leszögezni, hogy én egész eddigi életemben, ha mozogni akartam, akkor azt egyedül tettem, tehát nem kellett és nem is éreztem szükségét annak, hogy úgymond edzőtársam legyen, nem vagyok ennyire szégyenlős magammal szemben, sőt az a véleményem, hogy sokkal rosszabb ha valaki ott van, mert úgy érzem hátráltat. De belementem, mert őszintén szólva szerettem volna tovább barátkozni D-vel és ha ő így közelít akkor én ezt elfogadom. 
Voltunk a közeli parkban futni, bár ezt elég nehéz volt összeegyeztetni, mert én akkor javában babáztam, az exférjem meg 3 műszakban járt, de azért megtettem mindent hogy időt szakítsak rá, ezzel szemben D maximum egy vagy két alkalommal jelent meg, utána valamilyen indokkal mindig lemondta a dolgot, volt hogy csak akkor tudtam meg hogy nem jön, mikor ott vártam rá vagy fél órát. Ennek ellenére sikerült megegyezni, hogy próbáljuk ki az úszást is és lebeszéltünk egy időpontot, amire csodák csodájára sikerült időben meg is érkeznie D-nek, ám az örömünket hamar beárnyékolta, hogy délután elképesztően sokan voltak a komplexumban, mert akkor még nem igen voltam jártas ebben, hogy hétköznap délután nem szabad hobbyúszásra elmenni, mert az összes egyesület akkor tart edzést, ha akad is egy szabad pálya, akkor azon kb tíz ember egyszerre akar úszni. D nagyon elszontyolódott ezen, bár nekem sem volt jobb kedvem, de mondtam neki, hogy ha már kifizettük a jegyárat, akkor legalább a gyermekmedencébe ússzunk kicsit, nem ciki ez, meg jól is fog esni a víz. Majd két óra elteltével haza mentünk és utána egy jó ideig nem is halottam róla. Majd egy napon Orsi barátnőm megjelent nálunk, szó szerint leviharzott, hogy neki fontos közlendője van, próbáljak meg nem kiakadni, de kissé ideges volt. Nos, nem akarok sokat köríteni a sztorival, de a lényeg annyi, hogy D egy társaságba csöppent Orsival és ott mindenféle hülyeséget mondott rólam, teljesen kiforgatta az egész uszodás meg futós történetet, hogy pont én voltam aki sohasem ért rá, nem is akart elmenni, meg, hogy én cirkuszoltam az uszodában is, csak ezzel annyi bökkenő volt, hogy mikor ezek megtörténtek időrendben én mindent megbeszéltem akkor is barátnőmmel, tehát ő már jóval előbb tudta a dolgot és azért szólt, hogy gondoljam meg mennyire fontos ez a barátkozás D-vel, mert ha ilyennek állít be a hátam mögött, úgy hogy esélyem sincs megvédeni se magam sem az álláspontomat, akkor jobb ha nem pazarlom rá az időmet, mert egy színember. Őszintén bevallom nagyon ideges lettem ettől az egésztől és finoman szólva sem kezeltem jól a szituációt, a mostani fejemmel jól kiröhögtem volna és annyiban is hagyom, de akkor képtelen voltam szó nélkül elmenni mellette, mert én úgy érzem semmi rosszat nem tettem. Illetve lehet voltak olyan dolgok, amik neki nem tetszettek, de ezek nem szánt szándékkal történtek, mert gondoltam arra is, hogy esetleg az zavarta, hogy sohasem vettem nála semmit, de ez meg akárhogy nézem szánalmas, mert akkor meg ne azért barátkozzon, hogy jólmegfontolt üzleti céllal teszi hogy vásárlókat hajtson fel, most arról senki sem tehet, hogy nem ment a bolt, ez nem szabad hogy probléma legyen 2 ember között. Nekem nagyon sok barátom és ismerősöm foglalkozott üzleti dolgokkal és velük nem volt ilyen problémám, nem volt kényszer náluk vásárolni, vagy szolgáltatást igénybe venni.  Vagy gondoltam arra is, hogy túlmisztifikálta, illetve magára vette amiket mondtam, a személyes gondolataimat, mert volt erre vissza utalás, hogy neki úgymond nem tetszett az, hogy én azt merészeltem mondani, hogy szeretek extrábban kinézni és hogy fontos a külsőm. Nem értem miért veszi az emberek egy része ezt támadásnak, van akinek fontos, van akinek kevésbé fontos a kűlseje, mindannyian másban fejezzük ki önmagunkat és más hobbyban vezetjük le a feszültségünket, tiszteletben kellene ezt tartani és inkább és inspirálódni, erőt meríteni nem pedig utálkozni és féltékenykedni a másik merészségére.
Mondjuk, ha valaki hülye, annak meg kell mondani. Mert lehet hogy nem tudja. És én, meg is mondtam neki, illetve arra voltam kíváncsi, hogy pontosan mi baja van velem, mert azon kívül, hogy a gyerekkori legjobb barátnőm előtt próbált lejáratni, végülis pontosan nem tudtam meg, hogy úgy igazán mi a problémája velem és miért kellett ez neki, hogy ilyen műbalhét csináljon, ha nem szeretne mégse velem tovább haverkodni, akkor basszus mondja meg, ne találjon ki mindenféle ökörséget, meg ne hantázzon, a legrövidebb út az egyenes út. Nos D-nek ez annyira nem tetszett hogy face-to-face nekiszegeztem a dolgot, hogy bár a helyszínen választ nem adott, de a boltban csövező tizenéves sleppjét az interneten keresztül rám uszította, hogy írjanak nekem mindenféle mocskolódós levelet, meg szemeteljék tele a blogom kommentmezőjét :D Ami valóban nagyon érett viselkedésre vall. Ennek az lett a vége, hogy mindenkit a picsába letiltottam, meghívósra tettem a blogot, mert abban igaza volt barátnőmnek, hogy D tudja mi az igazság, a többiek meg csak azt amit ő elmondott nekik, és ezek olyan 'emberek' akik azt sem fogják nekem elhinni, hogy férjnél vagyok és van egy fiam, arra is azt mondják majd hogy biztos hazugság, csak kitaláltam és ilyen tény képpen fölösleges árnyékboxolni velük, le kell szarni a dolgot. És úgy tettem, lenémítottam mindent. Mondjuk azt nem gondoltam volna, hogy D annyira gyerekes, hogy minden lépésemet követni fogja. Én komolyan mondom nem tudtam elmenni egy tetves koncertre úgy, hogy ez a bánat ott ne lett volna, vagy valamelyik udvari majma. Mindig valahogy visszajutott hozzám, hogy itt láttak ott láttak, hát baszki egy celeb voltam, most mit tagadjam :D Rajongtak értem🙆 Aztán úgy baszta a szaros kis csőrüket, hogy semmi szaftos dolgot ezeken a bulikon nem csináltam amit később felhasználhattak volna ellenem(mindig a barátnőmmel vagy a volt férjemmel voltam ugyanis), hogy csak a hátam mögött merték jártatni a szájukat. Ennyiben részemről kifújt a dolog a fenébe.
D-ről meg annyit, hogy mikor elindult a messenger zaklatás, egyből le is tiltottam a profilját, de aztán 3-4 év múlva feloldottam másokéval együtt nem tudom megmondani miért, csak mert már nem volt fontos a dolog és tavaly kb ilyenkor szóba hoztuk Orsival a témát, mert ez azóta nyilván már jócskán a feledés homályába veszett. Akárhogy gondolkodtunk nem tudtuk a csaj nevét felidézni, ezért rá kellett írnom az exemre, hogy legyen szíves mondja már meg, hogy hívták mert egyikünk sem emlékszik a nevére :D Megkerestük, illetve akartuk csak facebookon, mert nem találtuk, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve megkértem Danit, hogy lépjen be ő és keressen rá mert volt egy furcsa megérzésem és nála, illetve az ő accuntján keresztül megtalálható volt D-kisasszony. Bakker nem hiszem el....ez a nő képes volt figyelni engem olyan sokáig, majd a barátnőmmel együtt utólag letiltani, nehogy elérjük, mert azt gondolta, hogy ez, később rajta kívül bárkit is érdekelni fog :D A bolt végül becsődölt, D meg ment a levesbe, bár egyszer elmentünk egymás mellett fezenen, de én észre se vettem, az exem mondta hogy ott sétált mellettem el és nem használta ki az alkalmat, hogy basztathasson vagy mondjon valamit, viszont ez az egész történet azóta is kérdőjeleket hagy bennem, mert én olyan vagyok, aki mindennek szeretné tudni az okát(mert mindennek van egyébként), mert akkor tanulhat belőle, illetve tanulhatna, mert jelen esetnél maradva végül sosem került napfényre, hogy pontosan mi generálta ezt az egészet, de ha olvasod ezt kedves Dia, akkor kérlek jelentkezz és írd meg kommentben hogy mi az apádfasza bajod volt :D